Az AMC honlapján jelent meg egy interjú Jeffrey DeMunnal, vagyis Dale Horvath megformálójával. A színész többek között elmeséli, milyen Frank Darabont kabalájának lenni, mi a különbség a The Walking Dead és Stephen King művei között, illetve megoszt velünk pár tippet, hogyan élhetünk túl egy esetleges zombitámadást.
Eddig Frank Darabont szinte összes munkájában szerepeltél. Meg tud még lepni?
DeMunn: Ennél a pontnál nem hiszem, hogy lenne annál meglepőbb, hogy mindig hihetetlen embereket szed össze a forgatásokhoz. Tudom, hogy ha Frankkel dolgozom, akkor nem csak egy csapat tehetséges emberrel hoz össze, hanem egy csapat együttműködésre képes emberrel.
Darabont a szerencse kabalájának hív téged. Te is így érzel?
DeMunn: Frank csodálatos barátom és kollégám, imádok vele dolgozni. Igen, hallottam is róla és mondta is, szerintem szerencsések vagyunk, hogy ott vagyunk egymásnak. Csodálatos a kapcsolatunk.
Milyen volt minden nap zombikkal dolgozni?
DeMunn: Tudod, végül nagyon megszerettem. Sosem mondtam ilyet, hogy 'Hűűű. Remélem egy nap majd egy zombikkal teli műsorban szerepelhetek', de ez egy olyan műfaj, amit mindig előszeretettel nézek és kiderült, hogy csodás is egyben.
A forgatás alatt Atlantában borzasztó meleg volt. Örülsz, hogy Dale mindig szalmakalapot viselt?
DeMunn: Egyáltalán nem bántam. A hőség érdekes dolog volt, mert szerintem ez volt az az erő, ami összekovácsolt minket. Mindenki részese volt, senki nem maradt ki belőle. Vigyáztunk egymásra.
Laurie Holdennel már dolgoztál a Köd és a The Majestic című filmben. Segített nektek ez a közös tapasztalat?
DeMunn: Igen. Megbízunk egymásban és ismerjük egymást. És ez mindig jó dolog.
Szerepeltél már jópár Stephen King adaptációban. Felfedezhetőek közös vonások a The Walking Deaddel?
DeMunn: Amikor belefogtál a kérdésbe, rögtön Az évszázad vihara jutott eszembe. Szerintem vannak hasonlóságok - mint például az a hihetetlen erő, amivel nem tudsz mit kezdeni.
Van olyan poszt-apokaliptikus tanácsod, amit megosztanál velünk?
DeMunn: Legyen sörétes puskád.
Ezt a fegyvert választanád?
DeMunn: Ha tudnék bánni a fegyverekkel, valószínűleg ezt fognám meg először. Én egy Remingtont használok a sorozatban, aminek elég kemény a rúgása.
És milyen kézifegyvert ajánlasz?
DeMunn: Mindenképpen a fejszét.
Ezt a fegyvert használtad a harmadik részben, amikor elbántál egy zombival, akit a Speciális Effektusok mestere, Greg Nicotero alakított.
DeMunn: A fickó mindent beleadott, amit tudott a maszkba, alig hittem a szememnek. Nagyon kreatív elme. Aztán ő maga lett az áldozat abban a jelenetben, de ő választotta. Nagyon akarta, hogy jó legyen és minden klappoljon. Tudta, hogy mit kell beleadnia, kiállta az ütést is.
Lecsaptad a fejét! Nem féltél, hogy eltéveszted és véletlenül tényleg megsérül?
DeMunn: De igen! Bár nem egy hagyományos fejszét használtam, így is volt súlya rendesen, amit meg kellett tartanom. És pont a nyaka hátulját kellett ütnöm, ami a legérzékenyebb és legsérülékenyebb része az embernek. Nagyon óvatosnak kellett lennem. Gyakoroltuk és folyton azt mondogatták: "Nem jó, még erősebben."
Milyen volt a tábori támadás jelenetét forgatni?
DeMunn: Az első nap, amikor a zombik is ott voltam, emlékszem, egyikük kijött a lakókocsi mögül és csak bámult rám, csak állt ott. Amikor azt a jelenetet vettük fel, ahol a tábort támadják, meg kellett várnunk a sötétedést, ezért egy közeli domb tetején üldögéltünk és csevegtünk a többiekkel. Aztán megérkeztek a kocsik és kiszállt 40-45 ilyen teremtmény. Szerintem szóltak nekik, hogy maradjanak csöndben, amikor megérkeznek a forgatásra, mert csöndben meneteltek az út közepén. Mindenki félreugrott az útjukból, ahogy ez a csapatnyi kreatúra a célja felé haladt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése